Hurrá! Itt az üstökös!
Szóval napok óta nem alszom. Vagy a gyerekek zizegnek, vagy alapból a mennyezetet nézem, csírázik-e már a bab, amiből égig érő paszuly lesz és visz álom országba a lúdon lovagolni. 
Fotón már láttam, milyen szuper. Mármint nem a lúd.

Édesapám szerint az üstököst energetikai hatása miatt, illendőbb lenne Üsstökön-nek nevezni. Korrekt. A hangulatom és a jobb lábamban áramló 220 voltnak megfelelő feszültség lassan kisüti az agyam is. Csak a forgolódás, a zsibbadás. A gyerek úgy nyomja magából az energiát éjjel, hogy képtelenség megmaradni mellette. Lehet, hogy rá kellene kötni a hordozható ultrahangos szúnyogriasztót. Apropó. Szúnyogok. 
Most indulok a kertészboltba, hogy felkészüljek az estére.
Harc lesz. Tomboló ököl. Felkötöm a fejpántot. 
Mivel napközben még másnaposak az áttombolt Hardcore Vámpír at the ground party-tól, este hat körül kelnek és isszák az ember vérét ezek a kis csíkos szörnyetegek. 
Konkrét ketrecharc van a ház körül. Felhőként érkeznek és telepednek a nyakra, hajlatokba, szemgolyóra és szívják az embert könyörtelenül.
Ma súlyos csapást mérek a növekvő populációjukra. Bevetem a füstölő kávészemeket, a citronellás lámpásokat, a vegyvédelmet. 
A kihalt csatamezőn állva nézem majd a pusztulást és végre, ha már aludni nem hagy, legalább megnézhetem az Üsstökönt és beinthetek neki. #személyesblog#nikolettagler#humor#szúnyog#üstökös