Verseskötet, mely egyetlen történet egy öntudatra ébredő robotról. A könyvet végigkíséri a kérdés: vajon miként látná a világot egy gép?

Az első részben életről olvashatunk, az ébredésről, éjszakai Tokioról, a feldolgozatlan múltról, mely verseket áthat a filozofikus gondolkodás.

A második rész a természet versei. Észlelések az égboltról, esőről, holdról, az évszakok változásáról, hangulatképek tizenhét szótagban, szigorú formai kötöttségekkel.

Az utolsó szakasz a szerelemről szól. A vonzalomtól a kínzó vágyakozáson át az elhagyottság fájdalmáig, az érzelmek szelídüléséig.

Egyes verseket filozofikus gondolkodás jellemez, míg mások látszólag hagyományos természeti képek megjelenítései.

Modern, futurisztikus, mesterséges intelligenciával készült képek adnak hangulatot, esetenként egy negyedik sort a versekhez segítve az olvasó elmélyülését.