Álmomban gladiátor voltam. A hőségtől izzadva léptem át az arénába vezető kaput, mely fölött az Élet Kapuja felirat állt. Rozmaringcsokorral áldották meg ezt a számtalanszor megtett utat. A homok a talpam alatt sercegett, ahogy közeledtem a küzdőtér közepe felé. Tekintetem szándékosan kerülte a szemben lévő Porta Libitinaria-t, amin akkor fogok távozni, ha egyszer legyőznek. A testem egy hegektől szántott zsíros föld volt. Jó táptalaja a pengének, mely már oly sokszor bevetette és melyből annyi seb fakadt.
Gyermekként kovácsinas voltam. Forró tűzben formáltam, ütöttem és hűtöttem a vasat. Most én vagyok a vas és az élet a kovácsom. Ma állatokkal harcolok, mi cseppet sem könnyebb, mert a lélek minden tekintetben ott lakik és még mindig fáj, amikor látom megszűnni lángolását. Magam látom a szemekben, mert holnap talán az én tüzem alszik ki. Rozmaring illatát hozza a szél.
Álmomban sebész voltam. A nevem Aelius Galenus. Római gladiátort hoztak az ágyra, kinek karját súlyos harapásnyomok szaggatták. A harcosok mindig kövérek, vastag zsírréteg védi a létfontosságú szerveket. Ennek köszönhetik sokszor életüket.
A növények ajándékát használtam a gyógyításhoz. Még nem értettem a mikéntjét, de tudtam, hogy megmenti majd ezt a férfit is. Apró kezeim voltak, mint egy nőnek. Lassan dolgoztak a “szent virággal”, a zsályával, mely pillanatokon belül csillapította a vérzést. Tömjén szállt a levegőben.
Álmomban nő vagyok. Egy előadást hallgatok az ötödik valóságról mely nem más, mint a quintesszencia, a dolgok lényege. Mindezt egy varázslatos helyen teszem. Az illóolajok világában. Az aromaterápia oly mélyen gyökerezik bennünk. Ott él minden ember szívében. Együtt dobban a karácsonyi szegfűszeggel kirakott narancs illatával, a szerelmes rózsával, az áhitatos tömjénnel, vagy akár az olasz spagetti oregánójával. Az illatok, melyeket életünk során érzünk sokszor örökre bevésődnek. Így kötünk illatokat egy-egy fontos emlékhez.
A szobámban, ahol éppen írok száll az illat. Megtölti a levegőt a rozmaring, a zsálya és egy pici tömjén. És emlékszem…
#tömjén #rozmaring #doterra #doterraessentialoils #aromaterapia #személyesblog #Nikolettagler