Mindig megihlet, mikor látlak. A szemedben a történet arra kér, hogy folytassam. Két öreg barát, kik találkoznak egy pohár borra, mely az örömtől édes. A meg nem élt kalandoktól gyümölcsös, az elképzelt sorstól nehéz.Sosem szólnak, csak

Hurrá! Itt az üstökös!Szóval napok óta nem alszom. Vagy a gyerekek zizegnek, vagy alapból a mennyezetet nézem, csírázik-e már a bab, amiből égig érő paszuly lesz és visz álom országba a lúdon lovagolni. Fotón már láttam,

Ma reggel tűzről pattantam. Összeütöttem meztelen sarkam és szikrát vetettem.  Ma indián leszek, két oldalra fonom a hajam és musztángot szelídítek. Reggel szerelmes leszek és csókolni, ölelni fogom a világot.Délután buborékot fújok, ami egész a holdra

Van egy mondás, miszerint legyen benned szeretet mindenki iránt, mert senki sem más, mint a többi. Plusz az is, hogy a mindenség egységes. Minden egy. A különbség csak látszat. Eszerint próbálom nézni a világot. Ma nem

Kedd – Galambok őrzői Ezt a könyvet kölcsön kaptam pár éve. Megrendített. Igazán. Aztán sokszor jött velem szembe. Kacsingatott, évődött velem a boltok polcáról, a könyvtár soraiból integetett két kézzel, hogy vigyem haza. Egy napon a

A napokban lett világossá számomra, hogy a fiam szerint kilenc éves vagyok és ruhák helyett könyveket viselek. Szemében hű könyvhordozóként élek.Kivont Stephen Kinggel közlekedem éjjel a folyosón, az udvaron a kalapom Julia Quinn, esernyőm Frank

Tudtad, hogy Odin a fél szemét adta a tudásért? Jó lenne most megkérdezni tőle, hogy meddig tart ez a veszett időszak! Ha már Odint említettem és a skandináv mitológiánál tartunk – amit igazán szeretek – meg

Egyszer már megtanultam felállni és járni rendesen, de valahol ez tini koromban szabotálva lett. Ferde szemű kis repülősök csapódtak az önbizalmam papír anyahajóinak Pearl Harbornál. A testem változásait felfogni alig képes, állandóan lázongó egóm annyira frusztráltá

Lyukas a vállamon a málna színű pulóver. Az oldalamon is van pár szakadás. Oposszummal verekedtem. Térképpel a kezemben keresem Verne elveszett birodalmát, amiben vannak vérszomjas T-Rexek, bunkós farkú Ankylosauruszok. Fejünk felett Pteranodonok sikoltanak, hátukon Harry

Bűnösök vagyunk mind, súlyos vétket hordunk a bőrünk alatt, ami összetekeredve várja, hogy átkarolva táncba hívjon. Hallottam már számtalanszor, mióta lélegzem, de most érzem először a súlyát, feszítését.Kódolva bennünk a bűn, az eredendő, a testben

A hálószoba ablakból pont oda látok, ahol ezek ketten összegabalyodtak. Nyáron az akác hitehagyott gardedámként, gyorsan növő ágaival takarja el őket. Hátat fordít és levél füleivel hallgatja a suttogást, az édes kis csókokat. -Csak halkan játszd

A szél szimfóniát rendezett ma a fákon. Gesztenye ujjaival mutatta a tempót és az ágak már az ősz zenéjét játszották. Elkezdődött a bál. Levélgúnyák millió gombostűvel tűzdelve várják, hogy ráncos kezével átszabja, megfesse őket a Mester.